A digitális média tájrendszere évről évre újrajelöli saját határait. Vannak benne ismert formációk – platformok, fogalmak, mutatók –, de ezek környezete folyamatosan változik. A domborzat mozgásban van, az irányokkal együtt a mérési keretek is átalakulnak, és ami tegnap még eligazított, ma már lehet, hogy ellentmond.
Ebben a közegben a Digitális Média Tények Könyve nem ígér végső válaszokat, inkább irányokat jelöl ki a gondolkodáshoz. Célja, hogy rögzítse azokat a szakmai pontokat, amelyekhez újra és újra vissza lehet térni – akár viszonyításként, akár értelmezési keretként. A mindennapi gyakorlatban egyre kevésbé az adat maga, sokkal inkább az adatokból születő kérdések minősége határozza meg a szakmai értéket. Az értelmezés, a kontextusépítés és az ezekből levezetett döntések adják azt a többletet, ami nem automatizálható.
Egy KPI önmagában adat. Egy jól olvasott összefüggés viszont már tudás – és ebből fakad az a versenyelőny, amelyre hosszú távon is lehet építeni. Az idei kiadvány olyan témákra fókuszál, amelyek a digitális tér alapvető szerkezetét formálják. A retail media felfutása, a keresési logikák átalakulása, a GA4 és a fragmentált mérési környezet mind olyan jelenségek, amelyek nemcsak technológiai változásokat hoznak, hanem új típusú szakmai reflexiót is igényelnek. Az adatalapú működés ma már nem választható lehetőség, hanem olyan alapfeltétel, amely a márkakommunikáció minden szintjére hatással van. A platformok és tartalomtípusok közötti átjárhatóság, a figyelemgazdaság új viselkedési mintái – például a TikTok vagy a CTV – a márkakommunikáció ritmusát és tónusát is újradefiniálják.
Eközben a mérhetőség egyre nehezebb feladványt jelent: nemcsak az eszközök változnak, hanem a mögöttük álló elvárások is. A GA4-re való átállás, a cookie-mentes működés, az adattranszparencia hiánya nem pusztán technikai kihívások, hanem stratégiai kérdések is, amelyek új szemléletmódot igényelnek. Ebben a mozgásban nem térképet, inkább tájolót kínál idei gyűjtésünk. Segít felismerni azokat a mintázatokat, amelyek mentén a tervezés és a döntéshozatal is értelmezhetőbbé válik – akkor is, ha a felszín változik, és a látótávolság időnként szűkül.
A digitális ökoszisztéma megértéséhez ma már nem elég a felszíni jelenségek követése. Mélység, következtetés és – nem utolsósorban – szakmai bizalom szükséges ahhoz, hogy ne csak reagáljunk a változásokra, hanem gondolkodni is tudjunk bennük. Ebben igyekszünk most perspektívát kínálni. Nem az egyetlen nézőpontot, de egy megbízható iránytűt egy olyan tájon, amely éppen alakul – és amelyen nap mint nap haladnunk kell. Talán a legpontosabb hasonlat a hegymászásé: a csúcs eléréséhez nem elég tudni az irányt – ismerni kell a terepet, olvasni kell a jeleket, figyelni kell a környezetet, és olykor vissza kell lépni egyet, hogy a következő lépés biztosabb legyen. Ebben a mozgásban nyújthatnak kapaszkodót soraink.
Kepes Katinka, a neo cégvezetője
Ebben a közegben a Digitális Média Tények Könyve nem ígér végső válaszokat, inkább irányokat jelöl ki a gondolkodáshoz. Célja, hogy rögzítse azokat a szakmai pontokat, amelyekhez újra és újra vissza lehet térni – akár viszonyításként, akár értelmezési keretként. A mindennapi gyakorlatban egyre kevésbé az adat maga, sokkal inkább az adatokból születő kérdések minősége határozza meg a szakmai értéket. Az értelmezés, a kontextusépítés és az ezekből levezetett döntések adják azt a többletet, ami nem automatizálható.
Egy KPI önmagában adat. Egy jól olvasott összefüggés viszont már tudás – és ebből fakad az a versenyelőny, amelyre hosszú távon is lehet építeni. Az idei kiadvány olyan témákra fókuszál, amelyek a digitális tér alapvető szerkezetét formálják. A retail media felfutása, a keresési logikák átalakulása, a GA4 és a fragmentált mérési környezet mind olyan jelenségek, amelyek nemcsak technológiai változásokat hoznak, hanem új típusú szakmai reflexiót is igényelnek. Az adatalapú működés ma már nem választható lehetőség, hanem olyan alapfeltétel, amely a márkakommunikáció minden szintjére hatással van. A platformok és tartalomtípusok közötti átjárhatóság, a figyelemgazdaság új viselkedési mintái – például a TikTok vagy a CTV – a márkakommunikáció ritmusát és tónusát is újradefiniálják.
Eközben a mérhetőség egyre nehezebb feladványt jelent: nemcsak az eszközök változnak, hanem a mögöttük álló elvárások is. A GA4-re való átállás, a cookie-mentes működés, az adattranszparencia hiánya nem pusztán technikai kihívások, hanem stratégiai kérdések is, amelyek új szemléletmódot igényelnek. Ebben a mozgásban nem térképet, inkább tájolót kínál idei gyűjtésünk. Segít felismerni azokat a mintázatokat, amelyek mentén a tervezés és a döntéshozatal is értelmezhetőbbé válik – akkor is, ha a felszín változik, és a látótávolság időnként szűkül.
A digitális ökoszisztéma megértéséhez ma már nem elég a felszíni jelenségek követése. Mélység, következtetés és – nem utolsósorban – szakmai bizalom szükséges ahhoz, hogy ne csak reagáljunk a változásokra, hanem gondolkodni is tudjunk bennük. Ebben igyekszünk most perspektívát kínálni. Nem az egyetlen nézőpontot, de egy megbízható iránytűt egy olyan tájon, amely éppen alakul – és amelyen nap mint nap haladnunk kell. Talán a legpontosabb hasonlat a hegymászásé: a csúcs eléréséhez nem elég tudni az irányt – ismerni kell a terepet, olvasni kell a jeleket, figyelni kell a környezetet, és olykor vissza kell lépni egyet, hogy a következő lépés biztosabb legyen. Ebben a mozgásban nyújthatnak kapaszkodót soraink.
Kepes Katinka, a neo cégvezetője
