Tavaly arról írtunk, hogy 2022-ben egymás után szűntek meg a médiamárkák print verziói, és azok kizárólag digitális formában éltek tovább. A polikrízis és a politika alaposan megtépázták a médiapiacot. Ehhez képest 2023 hírei szinte unalmasak: egy podcastindítás itt, egy előfizetéses termék ott, egy főszerkesztőváltás amott. Természetesen a kép ennél összetettebb.
Az IAB AdEx adatai alapján 2023-ban a hazai digitális tartalomszolgáltatói piac összbevétele 62,2 milliárd forint volt. Ebből a listinget levonva és néhány extra bevételt hozzáadva kapjuk meg a 43–44 milliárd körüli reklámbevétel-becslést, amely összeg az egy évvel korábbi 38,3 milliárd forinthoz képest egyértelmű emelkedés, ám a magas infláció miatt örömünk mérsékeltebb lehet csupán.
A nehéz gazdasági környezetben még fontosabb új, stabil bevételi forrásokat találni. Példának okáért a 444 kiadójának másik terméke, a Qubit is elindította fizetőkapus szolgáltatását, a Qubit+-t. Éppen ellenkező irányú folyamatok látszanak a streamingszolgáltatóknál, amelyek – főleg a globális játékosok – eddig elsősorban az előfizetői bevételekre támaszkodtak, ám a megnövekedett verseny és a fogyasztók egyre vékonyabb pénztárcája együttesen behatárolják a növekedési lehetőségeket, és egyre-másra jelennek meg hírek olcsóbb, reklámokat is tartalmazó csomagok indításáról. Az Amazon Prime és a Disney után a SkyShowtime is bejelentést tett erről. A fejlődéshez nem árt a stabilitás, és ez az, amiből a magyarországi digitális tartalomszolgáltatóknak ebben a látszólag „laposabb” évben sem feltétlenül jutott. 2023-nak volt olyan időszaka, amikor kapkodhattuk a fejünket a változások miatt. A Telexnél és a 444-nél is nagy volt a jövés-menés, majd később a HVG-től is meghatározó újságírók távoztak. Az okok sokfélék, ám a történések rávilágítottak arra, mennyire törékeny és szűk a magyar tartalomszolgáltatói piac.
Ennek fényében minden innováció és előremutató kezdeményezés jó hír. Egyre több az olyan AI-jal kapcsolatos médiapiaci kezdeményezés, amely több egyszerű PR-akciónál, és ugyanez mondható el a digitális zöldítést célzó projektekről. A Ringier például elkezdte mérni és csökkenteni magyarországi digitális tartalmainak karbonkibocsátását, és a neo által indított, a weboldalak károsanyag-kibocsátását mérő hellogreenweb.hu is a web zöldebbé tételét célozza. Nem csupán az AI és a fenntarthatóság tartják lázban a digitális médiapiacot, hiszen idén futball-Eb, olimpia és választások lesznek, amelyek várhatóan nemcsak az érintettek, hanem a médiapiaci szereplők versenyszellemét is felkorbácsolják.
Az IAB AdEx adatai alapján 2023-ban a hazai digitális tartalomszolgáltatói piac összbevétele 62,2 milliárd forint volt. Ebből a listinget levonva és néhány extra bevételt hozzáadva kapjuk meg a 43–44 milliárd körüli reklámbevétel-becslést, amely összeg az egy évvel korábbi 38,3 milliárd forinthoz képest egyértelmű emelkedés, ám a magas infláció miatt örömünk mérsékeltebb lehet csupán.
A nehéz gazdasági környezetben még fontosabb új, stabil bevételi forrásokat találni. Példának okáért a 444 kiadójának másik terméke, a Qubit is elindította fizetőkapus szolgáltatását, a Qubit+-t. Éppen ellenkező irányú folyamatok látszanak a streamingszolgáltatóknál, amelyek – főleg a globális játékosok – eddig elsősorban az előfizetői bevételekre támaszkodtak, ám a megnövekedett verseny és a fogyasztók egyre vékonyabb pénztárcája együttesen behatárolják a növekedési lehetőségeket, és egyre-másra jelennek meg hírek olcsóbb, reklámokat is tartalmazó csomagok indításáról. Az Amazon Prime és a Disney után a SkyShowtime is bejelentést tett erről. A fejlődéshez nem árt a stabilitás, és ez az, amiből a magyarországi digitális tartalomszolgáltatóknak ebben a látszólag „laposabb” évben sem feltétlenül jutott. 2023-nak volt olyan időszaka, amikor kapkodhattuk a fejünket a változások miatt. A Telexnél és a 444-nél is nagy volt a jövés-menés, majd később a HVG-től is meghatározó újságírók távoztak. Az okok sokfélék, ám a történések rávilágítottak arra, mennyire törékeny és szűk a magyar tartalomszolgáltatói piac.
Ennek fényében minden innováció és előremutató kezdeményezés jó hír. Egyre több az olyan AI-jal kapcsolatos médiapiaci kezdeményezés, amely több egyszerű PR-akciónál, és ugyanez mondható el a digitális zöldítést célzó projektekről. A Ringier például elkezdte mérni és csökkenteni magyarországi digitális tartalmainak karbonkibocsátását, és a neo által indított, a weboldalak károsanyag-kibocsátását mérő hellogreenweb.hu is a web zöldebbé tételét célozza. Nem csupán az AI és a fenntarthatóság tartják lázban a digitális médiapiacot, hiszen idén futball-Eb, olimpia és választások lesznek, amelyek várhatóan nemcsak az érintettek, hanem a médiapiaci szereplők versenyszellemét is felkorbácsolják.
