2023-ban a magyarországi médiatorta értéke 351,1 milliárd forint volt, ami 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi összeget. A két számjegyű növekedés okozta örömet árnyalja, hogy az infláció mértéke 17,6 százalékot tett ki, azaz a hirdetők reklámköltése reálértéken továbbra is csökkent.
A médiatorta digitális szelete 182,6 milliárd forint volt, és a teljes költés 52 százalékát adta. A digitális reklámköltés 65,9 százaléka a globális szereplőknél jelentkezett, és bár ez az arány magas, az utóbbi években ez volt az első olyan alkalom, hogy apró csökkenés következett be (2022-ben 66,1 százalék volt).
Az IAB AdExpect kutatásában megkérdezett piaci szereplők 2023-ra 10,4 százalékos emelkedést vártak a digitális reklámköltésben, ez a valóságban 12,4 százalék lett. Az idei évre vonatkozó kutatás válaszadói 11,8 százalékos növekedést várnak. Ezen belül a hirdetők a legoptimistábbak 13,8 százalékos értékkel, pedig 2023-ban ugyanezen mérés alapján az optimizmusuk mélyponton volt.
A tavalyi évre vonatkozóan állnak rendelkezésünkre az influencer marketingről az első adatok. A 6,2 milliárd forintos szegmensméret, amelyet konzervatív becslésként jellemeztek, nagyságrendjében összevethető a 7 milliárdos programmaticköltéssel vagy a 9 milliárdos digitális videóval.
A hirdetőket körülvevő környezet nehezen kiszámítható. A tavalyi év atipikus volt abból a szempontból, hogy a GDP csökkenése mellett is nőtt a magyarországi reklámköltés (legalábbis nominálisan), és ebben a digitális eszközök és csatornák szerepe rendkívül fontos volt, akkor is, ha általánosságban a digitalizáció Covid által meglökött lendülete csökkenni látszik.
Nehéz helyzetben a hirdetők árérzékenyebbek, és kevesebb figyelmük jut a fenntarthatósági, zöldszempontokra, pedig ezek üzleti oldalról sem lényegtelenek, és gyakran összefüggést mutatnak a hatékonysággal. A Kreatív egyik cikke a GoodLoop brit ügynökség magyar munkatársától idéz, aki szerint úgy csökkentették egy autómárka kampányának karbonkibocsátását 41 százalékkal, hogy az nem hatott negatívan a kampány kreatívjaira vagy költségvetésére.
Ma már vannak hazai példák is. A K&H Bank például médiaügynöksége, a Mindshare karbonkalkulátorát használja a kampányai ilyen szempontú vizsgálatára. Ahogyan a banki hirdető, úgy más márkák esetében is az látható, hogy a reklámtevékenységük „zöldítésére” akkor fordítanak figyelmet, ha a vállalatnál a fenntarthatósági szempont régebb óta és a működés sok paraméterében jelen van.
Ami digitális, az nem automatikusan zöld, a kutatások alapján azonban a digitális eszközök és csatornák általában jól jönnek ki a médiaeszközök ilyen szempontú összehasonlításából.
A médiatorta digitális szelete 182,6 milliárd forint volt, és a teljes költés 52 százalékát adta. A digitális reklámköltés 65,9 százaléka a globális szereplőknél jelentkezett, és bár ez az arány magas, az utóbbi években ez volt az első olyan alkalom, hogy apró csökkenés következett be (2022-ben 66,1 százalék volt).
Az IAB AdExpect kutatásában megkérdezett piaci szereplők 2023-ra 10,4 százalékos emelkedést vártak a digitális reklámköltésben, ez a valóságban 12,4 százalék lett. Az idei évre vonatkozó kutatás válaszadói 11,8 százalékos növekedést várnak. Ezen belül a hirdetők a legoptimistábbak 13,8 százalékos értékkel, pedig 2023-ban ugyanezen mérés alapján az optimizmusuk mélyponton volt.
A tavalyi évre vonatkozóan állnak rendelkezésünkre az influencer marketingről az első adatok. A 6,2 milliárd forintos szegmensméret, amelyet konzervatív becslésként jellemeztek, nagyságrendjében összevethető a 7 milliárdos programmaticköltéssel vagy a 9 milliárdos digitális videóval.
A hirdetőket körülvevő környezet nehezen kiszámítható. A tavalyi év atipikus volt abból a szempontból, hogy a GDP csökkenése mellett is nőtt a magyarországi reklámköltés (legalábbis nominálisan), és ebben a digitális eszközök és csatornák szerepe rendkívül fontos volt, akkor is, ha általánosságban a digitalizáció Covid által meglökött lendülete csökkenni látszik.
Nehéz helyzetben a hirdetők árérzékenyebbek, és kevesebb figyelmük jut a fenntarthatósági, zöldszempontokra, pedig ezek üzleti oldalról sem lényegtelenek, és gyakran összefüggést mutatnak a hatékonysággal. A Kreatív egyik cikke a GoodLoop brit ügynökség magyar munkatársától idéz, aki szerint úgy csökkentették egy autómárka kampányának karbonkibocsátását 41 százalékkal, hogy az nem hatott negatívan a kampány kreatívjaira vagy költségvetésére.
Ma már vannak hazai példák is. A K&H Bank például médiaügynöksége, a Mindshare karbonkalkulátorát használja a kampányai ilyen szempontú vizsgálatára. Ahogyan a banki hirdető, úgy más márkák esetében is az látható, hogy a reklámtevékenységük „zöldítésére” akkor fordítanak figyelmet, ha a vállalatnál a fenntarthatósági szempont régebb óta és a működés sok paraméterében jelen van.
Ami digitális, az nem automatikusan zöld, a kutatások alapján azonban a digitális eszközök és csatornák általában jól jönnek ki a médiaeszközök ilyen szempontú összehasonlításából.
