Első alkalommal 2023-ra vonatkozóan vizsgálták a hazai influencermarketing-költéseket. Az AdExbe bekerülő szám impozáns: konzervatív becsléssel 6,2 milliárd forint. A közvetlenül a szegmensben dolgozók nem lepődtek meg, a tágabb szakmai közönséget azonban váratlanul érte, hogy a magyarországi hirdetők ilyen komoly összegeket áldoznak influencer marketingre.
Az IAB nemcsak azt vizsgálta, hogy mennyi reklámköltés realizálódik a szegmensben, hanem azt is, hogy a marketingesek, valamint a fogyasztók hogyan viszonyulnak az influencerekhez. A kutatásból kiderült: a 15 évnél idősebb internetezők 86 százaléka ismeri az influencer szó jelentését, és 43 százalékuk követ rendszeresen (legalább hetente) hazai influencert.
Az influencertartalmakhoz való viszony sokszínű, ennek alapján a kutatók öt klasztert különítettek el (lásd az előző oldalt). A leglelkesebb úgynevezett influencerimádók köre inkább férfias, fiatal, városias, a videós és közösségmimédia-tartalmak iránt is nyitott csoport, akiknek 45 százaléka legalább öt hazai influencert követ.
A márkák számára izgalmas még a nyitottak csoportja, akik jellemzően 21–35 évesek, inkább családosak, és nagyobb körükben az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya. A videós tartalmakra ők is nyitottak, az influencerekhez köthető tevékenységeket gyakran végzik (ha nem is annyira, mint az influencerimádók), de napi szinten jellemzően nem szánnak nagyon hosszú időt rájuk.
Míg a kritikus figyelők fogyasztanak influencertartalmakat, csak éppen „válogatósabbak”, van két olyan csoport, amelynek tagjai elég nagy arányban elzárkózóak az influencerekkel szemben. A kívülállók városias közegben élnek, és a koruk alapján nem, a jellemzően alacsonyabb médiafogyasztással és a magasabb végzettséggel azonban inkább leírhatók. Az infuencerek világától magukat minél távolabb tartók ugyanakkor tipikusan 50 év felettiek, de a többi demográfiai paraméterben nem mutatnak eltérést. Szívesen ülnek a tévé előtt, a közösségi média iránt viszont nem lelkesednek. 60 százalékuk nem követ egyetlen influencert sem.
Nehezen eldönthető kérdés, hogy az inkább elfogadó fogyasztók aránya nagy vagy kicsi, mint ahogy az is, hogy az influencerek száma nagy vagy kicsi. Az influencerekkel kapcsolatos attitűdállítások közül a fogyasztók a legnagyobb arányban azzal értettek egyet, hogy ma már túl sokan influencerkednek. Bizonyos szempontból a fogyasztói vizsgálattal párhuzamosan folytatott B2B-kutatásban megkérdezett szakemberek is osztották ezt a véleményt, ám ők azt is hozzátették: valóban minőségi, jól használható influencerből azonban kevés van.
Az biztos, hogy az influencertrend még messze nem csengett le, és megtippelni is nehéz, hogy hova fog tartani a következő években. A növekedés ténye nem, annak mértéke lehet csak kérdés.
Az IAB nemcsak azt vizsgálta, hogy mennyi reklámköltés realizálódik a szegmensben, hanem azt is, hogy a marketingesek, valamint a fogyasztók hogyan viszonyulnak az influencerekhez. A kutatásból kiderült: a 15 évnél idősebb internetezők 86 százaléka ismeri az influencer szó jelentését, és 43 százalékuk követ rendszeresen (legalább hetente) hazai influencert.
Az influencertartalmakhoz való viszony sokszínű, ennek alapján a kutatók öt klasztert különítettek el (lásd az előző oldalt). A leglelkesebb úgynevezett influencerimádók köre inkább férfias, fiatal, városias, a videós és közösségmimédia-tartalmak iránt is nyitott csoport, akiknek 45 százaléka legalább öt hazai influencert követ.
A márkák számára izgalmas még a nyitottak csoportja, akik jellemzően 21–35 évesek, inkább családosak, és nagyobb körükben az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya. A videós tartalmakra ők is nyitottak, az influencerekhez köthető tevékenységeket gyakran végzik (ha nem is annyira, mint az influencerimádók), de napi szinten jellemzően nem szánnak nagyon hosszú időt rájuk.
Míg a kritikus figyelők fogyasztanak influencertartalmakat, csak éppen „válogatósabbak”, van két olyan csoport, amelynek tagjai elég nagy arányban elzárkózóak az influencerekkel szemben. A kívülállók városias közegben élnek, és a koruk alapján nem, a jellemzően alacsonyabb médiafogyasztással és a magasabb végzettséggel azonban inkább leírhatók. Az infuencerek világától magukat minél távolabb tartók ugyanakkor tipikusan 50 év felettiek, de a többi demográfiai paraméterben nem mutatnak eltérést. Szívesen ülnek a tévé előtt, a közösségi média iránt viszont nem lelkesednek. 60 százalékuk nem követ egyetlen influencert sem.
Nehezen eldönthető kérdés, hogy az inkább elfogadó fogyasztók aránya nagy vagy kicsi, mint ahogy az is, hogy az influencerek száma nagy vagy kicsi. Az influencerekkel kapcsolatos attitűdállítások közül a fogyasztók a legnagyobb arányban azzal értettek egyet, hogy ma már túl sokan influencerkednek. Bizonyos szempontból a fogyasztói vizsgálattal párhuzamosan folytatott B2B-kutatásban megkérdezett szakemberek is osztották ezt a véleményt, ám ők azt is hozzátették: valóban minőségi, jól használható influencerből azonban kevés van.
Az biztos, hogy az influencertrend még messze nem csengett le, és megtippelni is nehéz, hogy hova fog tartani a következő években. A növekedés ténye nem, annak mértéke lehet csak kérdés.
